Beszámoló egy különleges projekt végéről Az elmúlt 10 hónapban valami igazán különleges dolog történt. Olyan szülőkkel és segítő szakemberekkel találkoztunk, akik nap mint nap a maximumot próbálják nyújtani – gyakran nagyon nehéz körülmények között is. És most lehetőségünk nyílt arra, hogy valami olyasmit adjunk nekik, ami nem új elvárásokat, hanem támogatást és kapcsolódást jelentett. A…
Az SOS Gyermekfalvak támogatásával és a Kapcsolódó Nevelés Egyesület szakmai vezetésével négy szakembercsoport is indult, ahol nemcsak egy módszertan átadására készültünk – hanem kapcsolódásra, figyelemre, megtartásra. Oktatóként is nagy tapasztalati út volt az, hogy hogyan alakítjuk a szakmai anyagunkat az egyes csoportok sajátosságaira. „Olyan jók voltak ezek a hétfő reggelek, hogy kiadhattuk magunkból, ami nyomaszt.”…
Amikor tavaly nyáron belevágtunk a pályázásba, akkor már tudtuk, hogy az SOS Gyermekfalvak Alapítványával együtt dolgozni egyszerre lesz felemelő, izgalmas és kihívásokkal teli. Régóta célként tartjuk szemünk előtt, hogy hátrányos helyzetű szülőket is támogassunk, az eddigi pályázataink is erre irányultak. Ebben a pályázatban azt vállaltuk, hogy tíz csoportban legalább száz hátrányos helyzetű szülőt és velük…
Egy történet arról, milyen az, ha a gyerekünknek adunk egy kis plusz érzelmi üzemanyagot, hogy a kihívások leküzdhetővé váljanak! Harmadik hete otthon tanulunk. Az én elsősömnek ez egy álom, nagyon szeret itthon lenni, a tananyagot meg kirázza a kisujjából. De vannak napok, amikor azért nem fűlik hozzá a foga. Amikor tegnap leültünk, nyűglődött már az…
Az alaptanfolyamra azért mentem el, mert úgy éreztem, hogy bizonytalan vagyok abban, hogy a felmerülő helyzeteket a gyereknevelésben hogyan kell megoldani. Azzal a gondolattal mentem, hogy eszközöket fogok kapni ahhoz, hogy ezeket kezeljem. Sok szempontból egyedül éreztem magam, és azt gondoltam, hogy valamit nem értek jól. Miután elvégeztük az alaptanfolyamot, kaptuk meg a diagnózist, hogy…
A kisfiamnál a bölcsis és az óvodai beszoktatás is nagyon hasonlóan ment. A szeparáció nála újra és újra felmerülő téma a mai napig. Nagyon szeret közösségben lenni, de ahhoz, hogy az új helyzetben kapcsolódni tudjon, ahhoz minden egyes alkalommal át kell dolgoznunk magunkat a nehéz érzéseken. Szerencsére eddig minden intézmény partnerünk volt ebben, és szeretettel…
Minden nap ebéd után jártam az oviba a 4 éves kisfiamért, aki bár először mindig nagy örömmel ugrott a nyakamba, perceken belül mégis sokszor talált valamit, amin nyűgösködni kezdhetett – ezzel adta tudtomra, hogy azért hosszú volt a nap nélkülem, nehéz az élet ennyi gyerek közt. Sokszor nekiállt nyafogni, hogy éhes, édességet akar, és amikor…
Menetrendszerű a nem akarok oviba menni szólam, persze lehetőleg indulás előtt 10 perccel, amitől még nehézkesebb lesz elkészülni és időben elindulni. Az egyre emeltebb hangon való nógatás nyilván nem segített, úgyhogy úgy döntöttem, hogy ennyi erővel akár gyerekidőzésre is fordíthatom azt a három percet, amit kifakadással és szónoklással terveztem tölteni. Úgyhogy vettem egy nagy levegőt…
A nagycsoportossá avanzsált kisfiam harmadik reggele úgy kezdődött, hogy nem akar oviba menni. A földön ültem törökülésben, ő befeküdt az ölembe, hempergett, és nyávogó hangon kérte, hogy hadd ne kelljen mennie. Kérdeztem, hogy mi az, ami most bent nem jó, kivel beszéljünk, mit tegyünk, hogy jobb legyen, de csak hajtogatta, hogy ő nem akar menni….
Március 15. körül az oviban a kisfiamék (4 éves) kardot készítettek papírból, ám néhány nappal később, amikor hazahozta, elégedetlen volt vele, nyafogott minden miatt, nehezen találtam vele a kapcsolatot. Megígértem neki, hogy később, ha itthon lesz az apukája, csinálhatunk gyerekidőt. Ő kérte, hogy lehessen félóra, belementem. Nagy lelkesen nekikészülődött, és mondta: most az a feladat,…
Lányomnak még 2 hónapja volt, hogy betöltse a 3. életévét, én pedig azt tervezgettem, hogy elmennék Bukarestbe 3 napra, a Kapcsolódó Nevelés nemzetközi szervezetének európai regionális elvonulására más, a módszer iránt „elkötelezett” szülővel. Vívódtam, hogy az összesen 4 nap 3 éjszaka…. és mi lesz Klárival, sosem voltunk még ennyit távol egymástól, de úgy döntöttem, ez…
5 éves kisfiam betegség miatt itthon maradt. Délig pizsamában játszott, amikor a kisebbiket elaltattam, megpróbáltam őt rávenni a felöltözésre, de ellenállt. Nagy nyűglődés közepette végül abban kiegyeztünk, hogy legalább egy pulcsit vegyen fel, ő választotta ki a cipzáras kardigánt. Amikor azonban nem sikerült felhúzni a cipzárt, végleg kifakadt, sírással küszködve kezdett egyre elkeseredettebben erőlködni. Mellette…
