| | |

Újrakapcsolódás ovi után

Minden nap ebéd után jártam az oviba a 4 éves kisfiamért, aki bár először mindig nagy örömmel ugrott a nyakamba, perceken belül mégis sokszor talált valamit, amin nyűgösködni kezdhetett – ezzel adta tudtomra, hogy azért hosszú volt a nap nélkülem, nehéz az élet ennyi gyerek közt. Sokszor nekiállt nyafogni, hogy éhes, édességet akar, és amikor…

| | |

Nyaralás és kiborulás – a kettő kéz a kézben jár

Bárcsak fogadni lehetne a lottón arra, hogy nyaraláskor ki fognak borulni, hisztizni fognak a gyerekeink! Ez az a jelenség, amihez órát lehetne állítani! Legyen az egy különleges utazás vagy születésnap, és gyermekünk biztosan kiborul majd érzelmileg. Ilyenkor általában azt kívánjuk, hogy bárcsak egyszerűbb lenne az élet.

| | | |

Apukák, szükség van rátok! Levél az apákhoz

A gyerekek imádják az apukájukat! A gyermekeitek imádják hallani a hangotokat, látni, ahogy bejöttök az ajtón, mellétek ülni az asztalnál és addig játszani veletek, amíg csak bírjátok! Egy kedves apuka nemrég azt mesélte, hogy a 15 hónapos kisgyerekük reggel 6-kor felmászott az ágyukba, odakúszott hozzá, belenézett a szemébe és beledugta az ujját az orrába. Ismerős…

| | |

#40 Ovis öltözés – kapcsolódjunk játékkal!

A kistesóval megyek a nagyért az oviba minden nap. Ez télen egyáltalán nem mókás, mert mire Zsófi felöltözik, addigra ránk melegszik a téli hacuka, Vili többször megszökik, belenyúl a wc-be, játszik a csappal a mosdóban, kihordja a játékokat a csoportból, én pedig így nem tudok Zsófira figyelni, pedig ő igényelné, hiszen egész nap nem látott….

| |

#39 Fiúk és pisztolyok: a puszi-pisztoly

Bátinál „becsípődtek” a pisztolyok amióta egy nagyobb fiúcska egy lenyűgöző, tökéletes, durrogni-füstölni tudó pisztollyal állított be hozzánk.  Ez után annyira sóvárgott egy ilyen pisztolyért, hogy sikerült megingatni a „nálunk nincs és nem is lesz semmiféle fegyver” elhatározásomban, hogy végül –persze bízva a 3 napig tartó csodákban- beszereztem neki egyet.  Oh, tudom, nagyon naív…  Huh! Hát…

| | |

#36 Hogyan segíthetünk a gyerekeknek játszani

Egyik délután öt gyerekre vigyáztam, a saját háromra, és még egy testvérpárra. Előző héten ez ugyanígy volt, és a gyerekek öten (3-tól 11 éves korosztályig) gyönyörűen együtt játszottak: előadással készültek a felnőtteknek.   A két legnagyobb, két fiú, most is rögtön nagy, elmélyült játékba fogtak: műanyag katonákkal csatateret állítottak fel. A lányok bevonultak a kisszobába,…

| |

#33 15 perc közös játék – káosz helyett békés este

Ma egész nap dolgoztam, utána pedig egy, majd két gyerekemet ide-oda furikáztam. Este lett, mire a harmadikért odaértünk egy barátnőjéhez, és ő csatlakozott hozzánk.   Ezek azok a rohanós napok, amikor a család esti légkörét a „káosz” szó írja le a legérzékletesebben: az egyik ezt akar játszani, a másik valami mást, a harmadikat közös erővel…

| |

#30 Perpatvar

Munka után hazahoztam a két lányomat a nagyitól, ahol a kicsi az egész napot, a nagyobbik pedig az iskola után a délutánt töltötte. Már az autóban éreztem, hogy nem lesz könnyű esténk, a 7 évesem igen harapós hangulatban volt. Aztán haza érve annyira fáradtnak éreztem magam, hogy azt mondtam magamnak: lesz ami lesz, én bizony…

| | |

#29 Nincs több TV!

A tavaly előtti nagy árvíz idején kiöntött minket a Duna a házunkból, és egy ideig kénytelenek voltunk a szüleimnél lakni. Nagyszerű nagyszülők, viszont náluk abban az időben szinte megállás nélkül be volt kapcsolva a TV, amire a gyerekek nagyon rá is szoktak. Nekem persze kényelmes is volt ez így, legalább többet tudtam zavartalanul foglalkozni az…

|

#25 Az egerek hazalopakodnak – hogyan jussunk haza gyalog egy sötét téli estén

Egyik este későn keveredtünk haza, fáradtak voltak már a gyerekek. A férjem vitte a kezében / nyakában a kicsit, mert ő még cipelhető méret, de a nagyobbik is fáradtan, nyafogva jött csak. Kérte, hogy vigyük őt is, de a 21 kilójával és 5 évével ez már nem volt vállalható. Tudtam, hogy a villamostól a lakásig…

| |

#23 Ugabuga bébi

Egyik nap – szokás szerint – késésben voltunk reggel. Már el kellett volna indulnunk az iskolába, de a fiam, aki máskor elsőként készül el és lép ki az ajtón, minden noszogatásom ellenére sem haladt előre az öltözéssel. Én zsörtöltem, pöröltem vele, közben pedig a legkisebb testvérét próbáltam útra késszé varázsolni. Persze már jól ismernek a…

|

#20 Levélcsata

Az Óbudai-szigeten voltunk, a csúszdás játszótéren, és bár eleinte mindenki jól érezte magát, az idő előrehaladtával a három gyerekem (2 és fél, majdnem 7, és majdnem 9 évesek) mind mást akart csinálni, és mindannyian csak velem. Hiába próbáltam az egyikkel jól érezni magamat, egy másik biztos nem tudott bekapcsolódni a játékba. Igyekeztem minden igényt kielégíteni,…