Tippek fenntartható családi élethez

A Kapcsolódó Nevelés elkötelezett a családi életünk fenntarthatóságáért. Ahhoz, hogy a gyerekeinkkel együtt töltött idő örömtelibb legyen, ismernünk kell az erőforrásokat, amikkel egy család működik, és megfelelően kell tudnunk gazdálkodni velük. De az érzelmi, mentális erőforrások és nevelési stratégiák mellé azt is fontosnak látjuk, hogy a családi életünk minél inkább a környezeti fenntarthatósággal összhangban működjön. Számunkra a családtagok testi-lelki egészsége és a bolygónk megóvása egymással összefüggő, párhuzamosan megvalósítandó dolgok.

Épp ezért készítettük ezt a gyűjteményt, ami abban segít, hogy a családi életünk ökológiai szempontból is fenntarthatóbb legyen.

A gyűjtemény azt szolgálja, hogy minél tudatosabban építhessük az életünket, de nem cél, hogy szorongást, bűntudatot váltson ki belőlünk. Ha úgy érzed, a környezetvédelem témája, számodra érzelmileg megterhelő, veled vagyunk! Keress minket, gyere el ingyenes támogató csoportjainkba, hogy letehesd a nehezét, és segíthessük érzelmileg is fenntarthatóvá tenni ezeket a törekvéseket.

Közlekedés
Az autós közlekedés a károsanyag-kibocsátás egyik legfőbb okozója. Ha teheted, válaszd a biciklit, tömegközlekedést, gyaloglást. A közlekedésnek ezek a módjai ahhoz is hozzátesznek, hogy a gyerekeink többet mozogjanak, többet megismerjenek a városból, a környezetükből, közvetlen megélésük legyen az időjárási sokszínűségből, a napi rutin által észrevétlenül tanulják meg a biztonságos közlekedés szabályait.

Amikor nyaralást tervezünk, akkor is lehet a fő szempontunk a bolygó védelme. Vonattal is rengeteg izgalmas célpont elérhető, nem muszáj autóba ülnünk, vagy repülőre szállnunk. A gyerekek ráadásul gyakran a legközelebbi erdőben is jól elvannak néhány bot és kavics társaságában, és valójában csak velünk vágynak együtt lenni – nem biztos, hogy a minél távolabbi célpontok felkeresése hozza el a vágyott közös feltöltődést.

Étkezés
A károsanyag-kibocsátás másik legfőbb forrása a hús és állati termékek fogyasztása. Az egészséges táplálkozást is megtámogatja, ha kevesebb húst fogyasztunk (például heti húsmentes napokat iktatunk be), megismerkedünk a tejtermékek alternatíváival (például sajt helyett humuszt teszünk a kenyérre, tojás helyett tofuból készítünk rántottát). A hüvelyesek remek fehérjeforrások, sokféle kence, fasírt, leves készíthető belőlük. Mindez nem kell, hogy szélsőséges, kizárólagos étkezéshez vezessen, de érdemes bővíteni a repertoárunkat és kísérletezni az ízekkel, alapanyagokkal.

Érdemes figyelni arra is, mikor milyen zöldségnek, gyümölcsnek van szezonja. Télen a savanyú káposzta, a cékla, a feketeretek mind jó vitaminforrások, a paradicsom, paprika, cukkini megvásárlását halasszuk inkább a nyári, kora-őszi hónapokra, amikor azok itthon is megteremnek. Érdemes bevezetnünk azt a szokást, hogy mindig elolvassuk a címkéket: honnan is származik az a termék, amit megveszünk. Ha nagyon sokat utazott, hogy ideérjen, az óriási ökolábnyomot hagyott magunk után, ezeket érdemes elkerülnünk.

Hűtés-fűtés
Képzeljük el, éves szinten milyen óriási mennyiségű energiát spórolhatnánk meg, ha minden magyar család akár csak 1 fokkal alacsonyabbra állítaná a termosztátot egész fűtési szezonban! Sem a környezetnek, sem az egészségnek nem jó, ha télen olyan hőmérsékletet tartunk otthon, hogy rövidujjúban tudjunk létezni. Bátran állíthatunk be olyan hőfokot, ami mellett egy meleg pulóverben kellemesen tudjuk tölteni otthon a napot (és ne lepődjünk meg, ha a gyerekeinknek az még mezítláb, pizsamában sem fog hidegnek tűnni). Ha pedig fázni kezdünk, megtehetjük, hogy a fűtés felcsavarása helyett egy 2 az 1-ben megoldást választunk: beteszünk mondjuk egy tepsi almát sülni a sütőbe, az rendszerint pont azt a plusz meleget viszi be a légtérbe, amire szükségünk van.
Éjszaka különösen nincs szükség magas hőmérsékletre (az egészségünk szempontjából 18-19 fok körüli az ajánlás). Inkább legyen több rajtunk a ruha, melegebb a takaró.

A lakások hűtése az egyre extrémebb melegek hatására egyre elterjedtebb, de érdemes ebben is óvatosnak lennünk. Amíg csak lehet, sok éjszakai szellőztetéssel, megfelelő szigeteléssel, nappal az ablakok besötétítésével, és a főzés minimalizálásával tartsuk fenn a hűvöset.

Takarékosság
Figyeljünk oda a többi erőforrásunkra is: kapcsoljuk le a lámpákat, ha kimegyünk egy helyiségből, ne hagyjuk éjszakára “stand-by” üzemmódban az elektronikai készülékeinket, ne hagyjuk órákkal tovább a telefonunkat a töltőn, ne kapcsoljuk be a félig megtöltött mosogatógépet, spóroljunk a mosással (kérdezzük meg magunktól, tényleg nem lehet-e azt a pólót még egyszer felvenni?).

Takarékoskodjunk a vízzel is: nem biztos, hogy minden családtagnak minden nap fürödnie kell, ne folyassuk a vizet fogmosás, mosogatás közben, tervezzük meg úgy az udvarunkat, hogy az minél kevesebb locsolást igényeljen. (A természetes növénytársulások, amik maguktól kialakulnak, a mesterségesen fenntartott gyeppel ellentétben nem igényelnek locsolást, főleg, ha a kertünkben árnyékot adó fánk is van.)

Vegyszerek
A háztartásban gyakran rengeteget olyan vegyszer található meg, amelyek nem csak feleslegesek, de valójában az egészségre is károsak, és szennyezik a vizet, a talajt. Ilyen például a mosáshoz használt öblítő, ami remekül helyettesíthető egy kis ecettel, de az egyéb takarítószerek is lecserélhetők környezetbarátabb alternatívákra. A mosószóda kiváló ruhák mosásához, de felmosni is tudunk vele, ecettel könnyen tisztíthatók vízköves felületek, a szódabikarbóna zsíroldásra és szageltávolításra is alkalmas.

Légszennyezés
A lakásban nagyon könnyen keletkezik káros levegőszennyezettség akár kevésbé ismert forrásokból is. A paraffin gyertyák, mécsesek rövid idő alatt telítik a szobát magas koncentrációjú szállóporral, érdemes méhviasz- vagy szójagyertyát választani helyettük. Ha gáztűzhelyünk van, tanácsos mindig nyitott ablakkal használni, az égéstermékek ugyanis szintén erősen szennyezik a levegőt. A ruhaöblítők, fertőtlenítők, takarításhoz használt vegyszerek szintúgy.

Tárgyak, ajándékozás
Minden egyes tárgy, amelyet megveszünk, hozzátesz az ökolábnyomunkhoz. Az új ruhadarabok, elektronikai cikkek, játékok, tárgyak mind-mind a környezetet károsító gyárakban készülnek, majd rendszerint hosszú-hosszú utaztatás árán jutnak el hozzánk. Ráadásul jelentős részük hamar a szemétben végzi. Érdemes minden beszerzésünk előtt végiggondolni: tényleg, valóban nagy szükség van-e arra a tárgyra? Ha igen, nem tudnánk-e használtan megszerezni, amire szükségünk van? Muszáj megvennünk, nem lenne elég kölcsönkérnünk? Ennek remek példái az udvaron, ház körül használt eszközök: nincs szükség minden háztartásban láncfűrészre, elektromos csavarbehajtóra. Nem lehetne az utcabeliekkel megosztani ezeket a tárgyakat és kisegíteni egymást?

A karácsony és az ünnepek egyben a kötelező ajándékozás időszakai is, amikor szintén gyakori, hogy nem tudjuk elkerülni a vásárlást. Ebben az időszakban is érdemes eltöprengeni, tárgyak helyett nem tudnánk-e szolgáltatást ajándékozni? Színházjegy, utalvány masszázsra, fürdőbe, közös madárlesre, vidámparkozásra, játszóházra – csak néhány példa a fenntarthatóbb ajándékötletek közül.