Tűz-víz-repülő – avagy tornaóra fogkefével
Zsófiék az ovis tornaórán a tűz-víz-repülő játékot játszották, és ezt persze a fogmosás első pillanatában kellett elmesélnie, mikor máskor. Nagyon lelkes volt, és bele is csúsztak apával a játékba, hogy a fogkefével is tűz-víz-repülőzzenek. A TŰZre volt a fogmosás, a VÍZre a fejére tette a fogkefét, REPÜLŐre pedig az ölébe. És mindig Zsófi mondta a vezényszavakat, a fogkefe meg engedelmeskedett. Persze lehetett rontani is, olyankor nagy kacagás lett belőle. Aztán ez a játék napokig sláger volt. A fogmosás ugyan hosszabb ideig tartott, de legalább nem visítással, hanem nevetéssel telt.
Éhes fogkefe
Egyik este a fogmosásnál elmélyedtem a gondolataimban, és nem is nagyon szólaltam meg, csak rutinból mosni kezdtük. Zsófi kérte, hogy beszéljen a fogkefe. Nem volt sok energiám hozzá, így evidens dolgokat kezdtem mondani “fogkefehangon”: Szia Zsófi, de örülök, hogy ma este is eljöttél hozzám. És nini, egyforma ruhánk van, én is rózsaszínben vagyok és a te pizsamád is olyan. Rajtam pingvinek vannak, a tieden mi van? Zsófinak nagyon tetszett ez a műsor, így a fogmosás előtt kialakult egy kis csacsogás a fogkefe és Zsófi között arról, hogy kinek milyen ruhája van, és hogy miben volt napközben, mi történt vele és mit evett. A fogkefe pedig nagyon éhes lett, és mind meg akarta kóstolni, Zsófi pedig hagyta. Azóta ez is rutinná vált, hogy fogmosáskor beszélget a fogkefével, elmesélni neki ezt-azt, és vagy elmondja ha nagyon finomat evett, vagy a fogkefének kell megtalálnia és kitalálnia, hogy milyen finomságok vannak Zsófi fogai között. Aztán kedvesen elköszönnek egymástól és várják a legközelebbi találkozást.
Karmesterkedés
Zsófi egyik fogmosáskor elkezdettt mindenféléket hadonászni a kezével, de először nem értettem mit szeretne. Aztán elmondta, hogy szerinte hol kellene még fogatmosni. Így ő lett a karmester. Mivel a rágófogak a legkritikusabb helyek nálunk, ezért azokra helyeződött a hangsúly. Mutatja a kezével, mint egy karmester, hogy éppen hol mossam fent-lent-jobbról-balról. Többször is visszatérünk egy-egy helyre, de a lényeg, hogy ő vezényel és ettől nagyon boldog. Én meg attól, hogy alaposan meg tudjuk mosni a fogakat.