Páros meghallgatásban arról kezdtem el mesélni, hogy mennyire mások a gyermekeim. Hogy Máté nem annyira ügyes pl. a labdajátékokban, és hogy mennyire felmérgesíti magát, ha nem megy neki valami. És hogy Zsombor meg totál az ellentettje, mert neki általában minden sikerül elsőre, vagy ha nem, akkor sem adja fel, hanem próbálkozik, és csak nagyon ritkán…
Zsombor beteg volt, ezért itthon maradtam vele. Mivel egy napig szinte alig evett, nagyon megörültem, amikor kiszúrta a hűtőben a kinder tojást, és azt kérte. Örömmel adtam oda, és már akkor az motoszkált bennem, hogy ha Ő most megeszi, tuti balhé lesz, ha Máté hazajön, és Ő is kiszúrja a hűtőben a kindert, és elkéri….
Valahogy nálunk az a felállás alakult ki, hogy én többet foglalkozom a lányunkkal (3,5), az apjuk pedig a fiunkkal (6), Villő sokkal intenzívebben követeli a figyelmemet, mint Lőrinc, pedig nyilván neki is szüksége lenne rá. Éppen ezért örültem, amikor egyik este egy könyvvel az ölembe telepedett. Ez viszont nem tetszett Villőnek, ő is az ölembe…
Villő (majdnem 4) délután 3 körül megszólalt, hogy kakaót kér. Mivel aznap reggelire is csak egy kakaót ivott és azóta semmit, szerettem volna, ha előbb eszik valami úgynevezett „rendes kaját”. Úgyhogy mondtam, hogy van a hűtőben tojásos nokedli, azt egyen előbb. Ő lefeküdt a földre és kiabálni kezdett: nem, kakaót, kakaót! Én leguggoltam mellé, majd…
Új házba költöztünk, a be- és kipakolás idejére a gyerekek 2 napig a nagyszülőknél voltak. Amikor késő délután nagyjából készen voltunk, papáék hozták a gyerekeket az új otthonba, akik elaludtak az autóban, fel sem ébredtek, ezért lefektették őket az ágyba. Mi még tettünk-vettünk, egyszer csak hallottuk, hogy Lőrinc (5,5) nagyon sír. Felébredt és nyilván fogalma…
Kaptunk egy értesítést, miszerint jelentkezzünk a 6 éves korban kötelező státuszvizsgálatra, és oltásra. Mikor ezt elmondtam Lőrincnek, nagyon kiakadt, ő nem akar oltást kapni. Tiltakozott, amikor telefonálni akartam időpontért. Élénken élt bennem Zsuzsi története, hogyan segített Réka lányának bátran végigcsinálni a fogászati kezelést. Elhatároztam, hogy én is ilyen módon fogom Lőrincet felkészíteni az oltásra, és…
Karácsony van, a gyerekeket csábítja a karácsonyfán a sok édesség. Elég sokat egyezkedünk, vitatkozunk, sőt veszekedünk emiatt, hogy mennyit lehet enni belőle. Viszonylag engedékeny vagyok, többet ehetnek mint más időszakokban, de azért valahol határt kell szabni. Az ünnepek alatt amúgy is sok a nagy érzelem (http://osszekapcsolo.hu/index.php?page=articles&id=miErt_tObb_a_hiszti_Unnepekkor), ráadásul mi éppen most költöztünk, szóval apróságokon is könnyen…
Hetente járunk egy játszócsoportba a gyerekekkel, ahol van egy Lőrincnél picit idősebb, és nagyobb, erősebb fiú, aki szeret harcolósat játszani. Lőrinc (6) korábban nemigen játszott ilyesmit, de néhány hónap után ő is szerette volna kipróbálni. Egyik alkalommal izgatottan készült a találkozóra, hogy milyen jó lesz majd Csabival harcolni. Mikor odaértünk, a gyerekek el is merültek…
A gyerekek a mamánál aludtak, kora délután mentem értük. Ők még maradni szerettek volna, nekem meg még volt egy csomó számítógépen végzendő dolgom, amit ott is tudtam csinálni, másrészt szerettem volna elkerülni, hogy hazafelé az autóban elaludjanak, és akkor megint nagyon kitolódik az esti lefekvés ideje. Gondoltam jobb, ha megvárjuk az estét, és akkor talán…
Medvefarmon voltunk a gyerekekkel, az időjárás nem volt éppen a legjobb, hideg volt, fújt a szél, úgyhogy a végére jól elfáradtunk, de még el kellett jutnunk az autóig, ami nem volt közel. Villő (3,5) már emelte is a kezét, hogy vegyem fel. Egy darabig még vittem, de aztán egyszerűen nem bírtam tovább, letettem és mondtam,…
Elindulni valahova a gyerekekkel kész katasztrófa. Valamiért teljesen felbolydulnak, nem öltöznek, rohangálnak, én meg egyre idegesebb leszek, ha olyan helyre megyünk, ami nekik fontos, akkor azért, ha meg nekem kell időre mennem valahova, akkor meg azért. A vége legtöbbször az, hogy kiabálok. De egyik alkalommal valahogy beugrott a Játékos nevelés c. könyvből, amikor Larry-nek hasonló…
Gyerekeim óvodáskorúak, és bár nem járnak intézménybe, minket is elért a pisi-kaki korszak, amikor élvezettel mondogatják, ismételgetik ezeket a szavakat. Engem ez többnyire nem zavar, de amikor megelégelem, és kéréssel, tiltással, fenyegetéssel, figyelmen kívül hagyással próbálom a dolgot megállítani, az nem igazán szokott használni. Sokkal inkább, ha teret engedek neki, vagy akár még én is…
