Itt akarom!

A gyerekek a mamánál aludtak, kora délután mentem értük. Ők még maradni szerettek volna, nekem meg még volt egy csomó számítógépen végzendő dolgom, amit ott is tudtam csinálni, másrészt szerettem volna elkerülni, hogy hazafelé az autóban elaludjanak, és akkor megint nagyon kitolódik az esti lefekvés ideje. Gondoltam jobb, ha megvárjuk az estét, és akkor talán…

Szelek szárnyán

Medvefarmon voltunk a gyerekekkel, az időjárás nem volt éppen a legjobb, hideg volt, fújt a szél, úgyhogy a végére jól elfáradtunk, de még el kellett jutnunk az autóig, ami nem volt közel. Villő (3,5) már emelte is a kezét, hogy vegyem fel. Egy darabig még vittem, de aztán egyszerűen nem bírtam tovább, letettem és mondtam,…

Készülődés vidámabban

Elindulni valahova a gyerekekkel kész katasztrófa. Valamiért teljesen felbolydulnak, nem öltöznek, rohangálnak, én meg egyre idegesebb leszek, ha olyan helyre megyünk, ami nekik fontos, akkor azért, ha meg nekem kell időre mennem valahova, akkor meg azért. A vége legtöbbször az, hogy kiabálok. De egyik alkalommal valahogy beugrott a Játékos nevelés c. könyvből, amikor Larry-nek hasonló…

Pisi-kaki

Gyerekeim óvodáskorúak, és bár nem járnak intézménybe, minket is elért a pisi-kaki korszak, amikor élvezettel mondogatják, ismételgetik ezeket a szavakat. Engem ez többnyire nem zavar, de amikor megelégelem, és kéréssel, tiltással, fenyegetéssel, figyelmen kívül hagyással próbálom a dolgot megállítani, az nem igazán szokott használni. Sokkal inkább, ha teret engedek neki, vagy akár még én is…

Íme, a bátorság receptje a fogászati székben

8 éves lányom foga kilukadt. Nem volt nagy kedvem egy fogászati hercehurcához, így nem siettettem a kellemetlen kirándulást – úgyis mintha lötyögne már az a foga -, ám egy nap meg is fájdult neki, így kénytelenek voltunk elmenni. Félve, de bátran, és lelkes izgalommal indult el a lányom aznap délután a fogorvoshoz. Mosolyogva ült fel…

|

„Nem akarok lefeküdni!” – és ami mögötte volt

A lassan négy éves kisebbik lányom évek óta a lefekvéshez köti az „érzelmi projektjeit”. Amikor visszautasítja, hogy lefeküdjön aludni, biztos lehetek benne, hogy történt valami, bántja valami, és arra van szüksége, hogy egy jó nagyot sírjon, és kijöjjön belőle a feszültség. Az utóbbi időben újra elkezdett furcsán viselkedni lefekvéskor. Nagyon ragaszkodott hozzá, hogy egészen szorosan…

Miből lesz az együttműködés? Játékból?

Egy meleg nyári napon a gyerekek a kertben játszottak meztelenül, főleg a medencében pancsoltak. Mikor elfáradtak, bementek a házba egy kicsit pihenni, mesét nézni, lefeküdtek az ágyra. Mivel a házban sokkal hűvösebb volt, eléggé lehűlt a testük a vízben és a fiam az utóbbi napokban köhögött, gondoltam jobb lenne, ha felöltözne (amúgy nagyjából rájuk szoktam bízni, hogy mit vesznek fel,…

Csalódás után…

A gyerekek strandon voltak a nagyszülőkkel, napközben dolgom volt, majd késő délután én is csatlakoztam hozzájuk. A fiam szeretett volna vízicsúzdázni, amit a nagyszülőkkel nem lehetett, mondták neki, hogy azt csak apával. (A helyzet az, hogy ehhez legalább három felnőtt kell, aki felkíséri a csúszdához, aki várja lent, és aki vigyáz addig a tesójára. Anyukám pedig nem tud úszni…

Engem is hallgasson meg valaki!

Egyik nap sok feszültség volt bennem tennivalók, emberekkel való beszélgetések, félreértések és félrekommunikálások miatt, ami kihatott a gyerekekkel való együttlétemre is. Pattantam minden apróságra, én is kötözködtem, éreztem, hogy ez nem jó. Szerencsére aznapra esett a meghallgatópárommal egy beszélgetés, amire tudtunk bőven időt szánni. Elmondhattam a konfliktusaimat, a mélyére áshattam annak, hogy miből is erednek…

Mi kellett ahhoz, hogy a lányom végül apával akarjon aludni

Nyár közepe óta – egy nagy felújítás miatt – nagyon kevés időt töltenek a gyerekek az apukájukkal, ami miatt persze sokkal jobban „rám szoktak”. Valamelyik este szerettem volna elmenni vásárolgatni pár helyre, gyerekek nélkül, miután apa hazajött. Csakhogy Villő (3 éves) éppen azelőtt ébredt, hogy elindultam volna. Eleve nyűgös volt, és nem akart elengedni, nagyon…

Van, hogy dühöngeni kell

Kicsit döcögősen ugyan, de kb. működik nálunk az a rendszer, hogy egy héten egyszer vagy kétszer megszervezem, hogy valaki(k) lefoglalja két gyerekemet, míg én egy harmadikkal legalább 20 perc Gyerekidőt tartok. Ez az egyetlen módja annak, hogy kiszámíthatóan, és ne csak épp-amikor-alkalom-adódik módon Gyerekidőt tartsak velük, és a tapasztalatom az, hogy az eredmény – kiegyensúlyozott,…