Egyik reggel Bende (2 éves) nyűgösen, sírósan ébredt, már az ágyban nyafogott valamin, és amikor ki akartam vinni mellőlünk, hogy ne verje fel rögtön az apját is, még jobban ellenkezett. Ekkor cinkosan azt mondtam neki, tettetett szigorúsággal: „jó, maradjunk is itt, hiszen a nappaliba kimenni nem szabad!” Erre elmosolyodott, és rögtön kiszaladt. Nagy örömmel, huncutul…
Hónapok óta küzdünk azzal, hogy a két és fél éves kisfiunk nem hajlandó semmit az apjával megcsinálni, még a legapróbb dolgokat is „csak anya”. Rendszeresen előfordult, hogy ingerlékeny lett, amikor az apja hazajött a munkából, csapkodta őt, vagy kiabált, hogy „apa ne jöjjön haza”. Nemrég a párommal elolvastunk egy cikket a Hand-in-Hand Parenting oldalon erről…
Mostanában nagyon sok felnőtt tennivaló volt a napjainkban, a gyerekek inkább csak voltak mellettünk, mint velünk. Év vége is van, és kezdtem érezni, hogy Zsófinak már nem sokáig tartható békében ez az állapot. Egyik nap el kellett menjek bevásárolni, és gondoltam magammal viszem őt is, hátha tudunk egy kicsit beszélgetni, kapcsolódni. Tudtam, hogy van…
Apa sokat dolgozott mostanában is, és ráadásul épp úgy alakult, hogy két egymás utáni hétvégét is a kisfiúnk nélkül kellett töltenünk. Biztos voltam benne, hogy meglesz ennek a böjtje. Hét közben tartottam vele kettesben óvoda-mentes gyereknapot , minden reggel és este ovi után gyerekidőt is, amikkel sokat tudtunk csendesíteni a hullámokon, de saját tapasztalataimra alapozva,…
Egyik hétvégét a nagyszülőknél töltöttem a gyerekekkel. Férjem háromnapos kirándulásra ment a barátaival, én is igyekeztem behozni az elmaradásaimat, vásároltam amíg a gyerekek a mamával voltak. Harmadik nap délelőtt sokat voltak a kertben, a nagy megtanult biciklizni, a kicsi pedig megkapta a futóbiciklijét, délután pedig vendégségben voltunk (még mindig apa nélkül), ott is rengeteget bicikliztek,…
Rendhagyó módon a három éves legkisebbünk délután vagy jó két és fél órát aludt. Ilyenre – hogy délután aludjon – jó ideje nem volt példa. Mikor felébredt, kijött a nappaliba, összekuporodott az ágyon, és sírdolgálni kezdett, hogy fázik. A nővére betakarta. Kicsit csendben volt, aztán a piros kistáskája hiányán kezdett sírni. Nővére azt is előkereste…
Bevezettük, hogy egy baráti családdal hetente egy este a közeli játszótéren vacsora-pikniket tartunk, és persze együtt játszunk a gyerekekkel: kergetőzünk, fogócskázunk. 3, 4, 5 gyerekkel fogócskázni igen fárasztó, ezért egy idő után különböző nyugisabb kihívások elé állítottam magunkat, mint pl. össze tudunk-e kötni két egymástól távol álló fát a testünkkel, vagy tudunk-e egy csoportként hatan…
Nem a legjobb napot töltöttük együtt a gyerekekkel – én kertészkedni akartam, és röviden leráztam őket és az „anya-végre-figyelj-rám” próbálkozásaikat. A dolog kb. működött is, kisebb civódásokkal eljátszottak mellettem a kertben. A nap végén aztán váratlanul még egy hivatalos helyre is el kellett cibáljam őket, így kárpótlásul késő délután még egy kicsit játszótereztünk. Ott már…
Egyik este fürdés után Zsófi már nagyon fáradt volt. Ilyenkor – természetesen – már kompromisszumképtelen, és minden baj szokott lenni. Ezen az estén elkövettem azt a „hibát”, hogy nem jó sorrendben adtam rá a pizsama alsó-felsőjét. Mérges volt, sírt, hisztizett. Tudtam, hogy ennek nagy része a fáradtság miatt van, de azt is tudtam, hogy…
Egyik este a kislányom vacsora előtt kérte, hogy indítsam el az egyik kedvenc meséjét, a Madagaszkárt. Mivel aznap már épp eleget tévézett, és amúgy is vacsorához készülődtünk, nem akartam bekapcsolni a tévét. Helyette mondtam, hogy most én leszek a Madagaszkár, és elkezdtem énekelni a kezdő dalt. Ez sokszor beválik, de most nem. Csak kiabált, hogy…
Lőrinc (5) és Villő (2,5) a vacsoránál természetesen nem tudnak nyugodtan ülni a fenekükön. Lőrinc a minap is felállt az asztaltól, és elkezdett lábujjhegyen körbe-körbe járkálni, hogy ő most óriás. Kérdeztem, hogy tud-e törpe is lenni, aztán meg ő kérte, hogy mondjam meg, mivé változzon. Így hát mondtam mindenféle állatokat, tárgyakat (autó), és persze Villő is…
A kistesóval megyek a nagyért az oviba minden nap. Ez télen egyáltalán nem mókás, mert mire Zsófi felöltözik, addigra ránk melegszik a téli hacuka, Vili többször megszökik, belenyúl a wc-be, játszik a csappal a mosdóban, kihordja a játékokat a csoportból, én pedig így nem tudok Zsófira figyelni, pedig ő igényelné, hiszen egész nap nem látott….
